Hugrabug Helga

Hugrabug Helga N�metorsz�gban sz�letett, a sz�let�si d�tuma ismeretlen, de m�r t�bb mint ezer �ve sz�letett. A sz�leivel elk�lt�z�tt Angli�ba, amikor h�t �ves volt. A Hugrabug csal�d �gy d�nt�tt, norm�lis �letm�dot folytatnak, �gy elker�lhetik a muglik gyanakv�s�t. Felhagytak a m�gusl�t�kkel, �s Helga csak 16 �vesen tudta meg, hogy var�zsl�. Helga egyik sz�let�snapj�n egy bagoly levelet hozott a Hugrabug �gi nagyapj�t�l. Tal�lt egy l�thatatlan szigetet a francia Rivi�r�n, �s megh�vta �ket, hogy t�ltsenek vele egy kis id�t. Egyet�rtettek, hogy ott t�ltenek egy p�r hetet, ut�na pedig visszat�rnek, �s Helga apja folytatja a kov�csmesters�get.

Hugrabug Politus gazdag volt, �s nem f�lt k�zel se annyira, hogy a muglik szimatot kapnak, mint Helga csal�dja. Bemutatta Helg�t az �sszes bar�tj�nak, �s sok mindent tan�tott neki. Politus sok �p�letet emelt var�zsl�k sz�m�ra l�thatatlan szigeteken. Helg�t �rdekelte, de kitartott az �tlete mellet, hogy kell egy t�r m�gikus �l�l�nyeknek is. Politus el volt ragadtatva az �tlett�l, �s egy kis �llatkertet emelt a vill�j�n�l.

Helga hamar megkedvelte Politust, �s a Nocho szigetet, �s szeretett volna var�zslatokat tanulni ott. A sz�lei �gy gondolt�k, hogy ideje, hogy Helga tanuljon m�gi�r�l, �s a sz�rmaz�s�r�l, �s Helga 13 �vet t�lt�tt ott, am�g Politus meg nem halt. Addigra Helga egy tehets�ges ifj� boszork�ny volt, aki k�pes volt a gondjaival szembesz�llni. Elindult, hogy a vil�gon nagy var�zsl�k probl�m�in seg�tsen, �s h�ress� v�lt a seg�t�k�szs�ge miatt.

Helga k�r�lbel�l 32 volt, amikor egy baglyot kapott Mardek�r Malaz�rt�l, aki megh�vta, hogy alap�tsanak egy var�zsl�k�pz� iskol�t vele �s Griffend�l Godrikkal. Helga �gy gondolta, hogy nem igazs�gos, hogy sok var�zsl�csal�db�l sz�rmaz� gyerekeknek nem adatik meg az es�ly, hogy tanuljanak, ez�rt elfogadta az aj�nlatot. El�sz�r a h�za szimb�luma egy s�lyom volt, de miut�n megtudta, hogy Holl�h�ti Hedvignek egy sas, az egyik di�kj�nak kit�z�j�t v�lasztotta: egy borzot.

Griffend�l Godrik

Griffend�l Godrik egy aranyv�r� var�zsl�, aki J�niusban sz�letett t�bb mint ezer �ve. A sz�leivel egy ideig Afrik�ban �lt, messze sz�zaduk boszork�nyvad�sz� mugliait�l. Itt fedezte fel Godrik az afrikai �llatvil�g sz�ps�geit. F�leg a nemes �s b�szke oroszl�nok figyel�s�t kedvelte. Godrik szerette a kalandokat, cs�ntalan volt, ez�rt nem volt meglepet�s, hogy n�ha elsz�k�tt �jszaka. De olyan nemes lelk� volt, hogy a sz�lei nehezen tudtak m�rgesek lenni r�. Godricknak a „szeretn�k professzor lenni” apja tan�tott meg mindent, aki sokszor mondta, hogy k�ne egy iskola a var�zsl�gyerekeknek. Godrick nagy hat�ssal volt az apj�ra, aki pr�b�lt szigor� lenni, de az �r�k legt�bbsz�r elmaradtak, vagy tr�f�s viccel�sekbe mentek �t.

Amikor Godrik 18 lett, visszat�rt Angli�ba egyed�l. Elment Roxmortsba �lni, amelyr�l hallotta, hogy a k�zel�ben van egy elb�v�lt erd�. �rdekelte, hogy csak muglikkal tal�lkozik, vagy var�zsl�k is vannak-e. Megismerkedett a fiatal Mardek�rral egy fogad�ban, �s bar�tok lettek. Ez az�rt volt, mert Mardek�rban is megvolt a kalandoz�sra val� v�gy, mint benne, de k�s�bb kider�lt, hogy mindent egyed�l akart v�grehajtani.

Azonban Godrik megosztotta �lm�t egy iskol�r�l a var�zsl�gyerekeknek, aki azonnal egyet�rtett vele. M�r 30 �vesek voltak, amior tart�s bar�ts�g alakult ki k�zt�k, �s h�resek lettek a hatalmukr�l. Mardek�r kapcsolatba l�pett Hugrabuggal, aki szint�n egy nagyhatalm� var�zsl� volt, �s elj�tt, hogy seg�tsen megalap�tani az iskol�t. K�s�bb Godrik megismerkedett Holl�h�ti Hedviggel, aki a tud�s�t megosztotta a t�bbiekkel.

Godrik elidegenedett Mardek�rt�l, aki egye t�bb kik�t�st tett az iskol�val szembe. Mardek�r egyre m�rgesebb lett az iskol�ra, Godrikra, �s a mugli sz�let�s� var�zsl�kra, am�g el nem hagyta az iskol�t. Nem voltak m�r bar�tok, hanem ellens�gek. Ennek ellen�re Godrik tov�bbra is b�szke maradt, nagylelk�, b�tor. Manaps�g tal�n � a legjobban tisztelt alap�t� a n�gy k�z�l.

A Griffend�lesek mindig is b�trak �s nemes lelk�ek voltak, �s az oroszl�n (tal�n az, amelyet Godrik a szavann�n l�tott) a h�z szimb�luma lett. A var�zsp�lc�ja a Gringottsban van, biztons�gosan elrakt�rozva, �s csod�s �llapotban.

Holl�h�ti Hedvig

Holl�h�ti Hedvig egy aranyv�r� var�zsl� volt, aki janu�r 22-�n sz�letett t�bb mint ezer �ve. Hedvig szoros bar�ts�gban �llt nagyapj�val, Holl�h�ti Loberussal. Loberus mindig egy kis med�lt hordott a nyak�n, amely – � szerinte- az �sszes tud�s�t tartalmazza, mert mindig viselte. A med�l egy gy�ny�r� t�rkiz k� volt, amiben egy sas feje volt. Amikor Lobrus meghalt, Hedvigre hagyta a nyakl�ncot, aki att�l fogva mindig hordta.Hedvig k�zd�tt az�rt, hogy olyan okos legyen, mint a nagyapja, �s a kora egyik legnagyobb boszork�nya lett. 26 �ves kor�ban egy Liverpool melletti faluban �lt, ahol megismerkedett Phion�val. Phiona egy mugli sz�rmaz�s� boszork�ny volt, akit ker�ltek, mert furcsa dolgok t�rt�ntek vele.

Hedvig megsajn�lta a 9 �ves l�nyt, �s �sszebar�tkoztak. Amikor Phiona h�z�t a muglik felgy�jtott�k, Hedvig elb�jt vele a Tiltott Rengeteg sz�l�n, messze a muglik szemei el�l. A k�zeli Roxmortsban volt, ahol Hedvig megismerkedett Griffend�llel, aki seg�ts�g�t k�rte a Roxfort alap�t�s�ra.

�s �gy is lett. Hedvig csatlakozott a h�rom t�rs�hoz, �s megalap�tott�k Roxfortot. Phiona lett az els� tanul�, �s a Holl�h�ti nevet felvette. Phiona �r�k�lte a nyakl�ncot, amikor Hedvig meghalt, �s ma XI. Holl�h�ti Loberus tulajdon�ban van. XI. Loberus odaaj�nd�kozta a Holl�h�t h�z�nak, ahol egy Hedvigr�l k�sz�lt portr�ban �rzik.

A tud�st a Holl�h�tnak tulajdon�tj�k, a jel�k a sas, amely a nyakl�ncon is van.

Mardek�r Malaz�r

Mardek�r Janu�r 5-�n sz�letett ezer �ve. Hamar el kellett v�ljon az anyj�t�l. Olyan id�k uralkodtak, amikor a muglik boszork�nyokat �s var�zsl�kat �ld�ztek. Mardek�r Sezera �gy l�tta, a legjobb, ha mugli csal�dba adja a fi�t. Sezer�t meg�lt�k a muglik, Malaz�r pedig ut�lta �ket. Elmenek�lt a v�rosb�l, hogy var�zsl�k�nt tal�ljon munk�t. Roxmortsban tal�lt is, egy p�ks�gben dolgozott, Kuhrin Lesbithn�l. Mindent megtan�tott neki, �s pr�b�lt seg�t�k�sz lenni, de Malaz�r �gy gondolta, hogy fontoskodik, pedig csak 3 �veel id�sebb n�la. Lassan bar�tkoztak, �s Malaz�r beismerte, hogy csak seg�teni akar. A k�vetkez� �vekben rengeteg �j var�zslatot �s b�jitalt fedezett fel, aminek k�sz�nhet�en h�res lett.

Malaz�rb�l egy maradi var�zsl� lett, aki makacsul kitartott az �rvei mellett. M�g mindig �gy gondolta, hogy a muglikat ut�lni kell, �s sokszor b�ntotta �ket. Mardek�r �s Griffend�l egy vend�gl�ben ismerkedtek meg, �s gyorsan bar�tok lettek.

Iskol�t akartak nyitni, �s seg�ts�g�l h�vt�k Hugrabugot �s Holl�h�ti-t is. Mardek�r tudta, hogy p�rszasz�j�, �s azonnal a k�gy�t v�lasztotta a c�mer�v�. Mardek�r feles�g�l vette Kuhrint a Roxfort alap�t�sa alatt, �s sz�letett egy Surzian nev� fiuk.

Amikor Surzian alig k�t �ves volt, az apja majdnem megsemmis�tette a kast�lyt m�rg�ben. Nem tetszett neki, hogy mugli sz�rmaz�s� gyerekek is j�rtak oda. Nem foglalkozott a csal�dj�val, a bar�taival, a sz�v�t szinte megette a s�t�ts�g, �s a m�reg, amit a Titkok Kamr�j�ban baziliszkusz form�j�ban kiengedett. V�g�l elment, �s soha nem hallottak t�bbet r�la. Azt tartja a monda, hogy Kuhrin l�tta utolj�ra, amikor a Tiltott Rengeteg fel� ment, nem t�r�dve a feles�ge k�ny�rg�seivel �s a fia s�r�s�val, �s elt�nt.