Hugrabug Helga
Hugrabug Helga Németországban született, a születési dátuma ismeretlen, de már több mint ezer éve született. A szüleivel elköltözött Angliába, amikor hét éves volt. A Hugrabug család úgy döntött, normális életmódot folytatnak, így elkerülhetik a muglik gyanakvását. Felhagytak a máguslétükkel, és Helga csak 16 évesen tudta meg, hogy varázsló. Helga egyik születésnapján egy bagoly levelet hozott a Hugrabug ági nagyapjától. Talált egy láthatatlan szigetet a francia Riviérán, és meghívta őket, hogy töltsenek vele egy kis időt. Egyetértettek, hogy ott töltenek egy pár hetet, utána pedig visszatérnek, és Helga apja folytatja a kovácsmesterséget.
Hugrabug Politus gazdag volt, és nem félt közel se annyira, hogy a muglik szimatot kapnak, mint Helga családja. Bemutatta Helgát az összes barátjának, és sok mindent tanított neki. Politus sok épületet emelt varázslók számára láthatatlan szigeteken. Helgát érdekelte, de kitartott az ötlete mellet, hogy kell egy tér mágikus élőlényeknek is. Politus el volt ragadtatva az ötlettől, és egy kis állatkertet emelt a villájánál.
Helga hamar megkedvelte Politust, és a Nocho szigetet, és szeretett volna varázslatokat tanulni ott. A szülei úgy gondolták, hogy ideje, hogy Helga tanuljon mágiáról, és a származásáról, és Helga 13 évet töltött ott, amíg Politus meg nem halt. Addigra Helga egy tehetséges ifjú boszorkány volt, aki képes volt a gondjaival szembeszállni. Elindult, hogy a világon nagy varázslók problémáin segítsen, és híressé vált a segítőkészsége miatt.
Helga körülbelül 32 volt, amikor egy baglyot kapott Mardekár Malazártól, aki meghívta, hogy alapítsanak egy varázslóképző iskolát vele és Griffendél Godrikkal. Helga úgy gondolta, hogy nem igazságos, hogy sok varázslócsaládból származó gyerekeknek nem adatik meg az esély, hogy tanuljanak, ezért elfogadta az ajánlatot. Először a háza szimbóluma egy sólyom volt, de miután megtudta, hogy Hollóháti Hedvignek egy sas, az egyik diákjának kitűzőjét választotta: egy borzot.
Griffendél Godrik
Griffendél Godrik egy aranyvérű varázsló, aki Júniusban született több mint ezer éve. A szüleivel egy ideig Afrikában élt, messze századuk boszorkányvadászó mugliaitól. Itt fedezte fel Godrik az afrikai állatvilág szépségeit. Főleg a nemes és büszke oroszlánok figyelését kedvelte. Godrik szerette a kalandokat, csíntalan volt, ezért nem volt meglepetés, hogy néha elszökött éjszaka. De olyan nemes lelkű volt, hogy a szülei nehezen tudtak mérgesek lenni rá. Godricknak a „szeretnék professzor lenni” apja tanított meg mindent, aki sokszor mondta, hogy kéne egy iskola a varázslógyerekeknek. Godrick nagy hatással volt az apjára, aki próbált szigorú lenni, de az órák legtöbbször elmaradtak, vagy tréfás viccelésekbe mentek át.
Amikor Godrik 18 lett, visszatért Angliába egyedül. Elment Roxmortsba élni, amelyről hallotta, hogy a közelében van egy elbűvölt erdő. Érdekelte, hogy csak muglikkal találkozik, vagy varázslók is vannak-e. Megismerkedett a fiatal Mardekárral egy fogadóban, és barátok lettek. Ez azért volt, mert Mardekárban is megvolt a kalandozásra való vágy, mint benne, de később kiderült, hogy mindent egyedül akart végrehajtani.
Azonban Godrik megosztotta álmát egy iskoláról a varázslógyerekeknek, aki azonnal egyetértett vele. Már 30 évesek voltak, amior tartós barátság alakult ki köztük, és híresek lettek a hatalmukról. Mardekár kapcsolatba lépett Hugrabuggal, aki szintén egy nagyhatalmú varázsló volt, és eljött, hogy segítsen megalapítani az iskolát. Később Godrik megismerkedett Hollóháti Hedviggel, aki a tudását megosztotta a többiekkel.
Godrik elidegenedett Mardekártól, aki egye több kikötést tett az iskolával szembe. Mardekár egyre mérgesebb lett az iskolára, Godrikra, és a mugli születésű varázslókra, amíg el nem hagyta az iskolát. Nem voltak már barátok, hanem ellenségek. Ennek ellenére Godrik továbbra is büszke maradt, nagylelkű, bátor. Manapság talán ő a legjobban tisztelt alapító a négy közül.
A Griffendélesek mindig is bátrak és nemes lelkűek voltak, és az oroszlán (talán az, amelyet Godrik a szavannán látott) a ház szimbóluma lett. A varázspálcája a Gringottsban van, biztonságosan elraktározva, és csodás állapotban.
Hollóháti Hedvig
Hollóháti Hedvig egy aranyvérű varázsló volt, aki január 22-én született több mint ezer éve. Hedvig szoros barátságban állt nagyapjával, Hollóháti Loberussal. Loberus mindig egy kis medált hordott a nyakán, amely – ő szerinte- az összes tudását tartalmazza, mert mindig viselte. A medál egy gyönyörű türkiz kő volt, amiben egy sas feje volt. Amikor Lobrus meghalt, Hedvigre hagyta a nyakláncot, aki attól fogva mindig hordta.Hedvig küzdött azért, hogy olyan okos legyen, mint a nagyapja, és a kora egyik legnagyobb boszorkánya lett. 26 éves korában egy Liverpool melletti faluban élt, ahol megismerkedett Phionával. Phiona egy mugli származású boszorkány volt, akit kerültek, mert furcsa dolgok történtek vele.
Hedvig megsajnálta a 9 éves lányt, és összebarátkoztak. Amikor Phiona házát a muglik felgyújtották, Hedvig elbújt vele a Tiltott Rengeteg szélén, messze a muglik szemei elől. A közeli Roxmortsban volt, ahol Hedvig megismerkedett Griffendéllel, aki segítségét kérte a Roxfort alapítására.
És így is lett. Hedvig csatlakozott a három társához, és megalapították Roxfortot. Phiona lett az első tanuló, és a Hollóháti nevet felvette. Phiona örökölte a nyakláncot, amikor Hedvig meghalt, és ma XI. Hollóháti Loberus tulajdonában van. XI. Loberus odaajándékozta a Hollóhát házának, ahol egy Hedvigről készült portréban őrzik.
A tudást a Hollóhátnak tulajdonítják, a jelük a sas, amely a nyakláncon is van.
Mardekár Malazár
Mardekár Január 5-én született ezer éve. Hamar el kellett váljon az anyjától. Olyan idők uralkodtak, amikor a muglik boszorkányokat és varázslókat üldöztek. Mardekár Sezera úgy látta, a legjobb, ha mugli családba adja a fiát. Sezerát megölték a muglik, Malazár pedig utálta őket. Elmenekült a városból, hogy varázslóként találjon munkát. Roxmortsban talált is, egy pékségben dolgozott, Kuhrin Lesbithnél. Mindent megtanított neki, és próbált segítőkész lenni, de Malazár úgy gondolta, hogy fontoskodik, pedig csak 3 éveel idősebb nála. Lassan barátkoztak, és Malazár beismerte, hogy csak segíteni akar. A következő években rengeteg új varázslatot és bájitalt fedezett fel, aminek köszönhetően híres lett.
Malazárból egy maradi varázsló lett, aki makacsul kitartott az érvei mellett. Még mindig úgy gondolta, hogy a muglikat utálni kell, és sokszor bántotta őket. Mardekár és Griffendél egy vendéglőben ismerkedtek meg, és gyorsan barátok lettek.
Iskolát akartak nyitni, és segítségül hívták Hugrabugot és Hollóháti-t is. Mardekár tudta, hogy párszaszájú, és azonnal a kígyót választotta a címerévé. Mardekár feleségül vette Kuhrint a Roxfort alapítása alatt, és született egy Surzian nevű fiuk.
Amikor Surzian alig két éves volt, az apja majdnem megsemmisítette a kastélyt mérgében. Nem tetszett neki, hogy mugli származású gyerekek is jártak oda. Nem foglalkozott a családjával, a barátaival, a szívét szinte megette a sötétség, és a méreg, amit a Titkok Kamrájában baziliszkusz formájában kiengedett. Végül elment, és soha nem hallottak többet róla. Azt tartja a monda, hogy Kuhrin látta utoljára, amikor a Tiltott Rengeteg felé ment, nem törődve a felesége könyörgéseivel és a fia sírásával, és eltűnt. |