Hatodik r�sz

Ekkor megcs�rrent a telefonom, ami jellegzetesen az �r�asztalomon volt a szoba m�sik fel�ben.
-Ringringringring....-telefon.
M�r �lltam volna fel...
-Hozom.-Bill.
-Bill. Az�rt ez m�r t�lz�s! Tudok j�rni, mi t�bb nincs semmi bajom.-�n.
Bill ezt meg sem hallva idehozta nekem a telefonom.
-Tess.-Bill.
-K�ssz!-�n.
-Most meg mi van?-Bill.
-Hallo?-sz�ltam bele a telefonba.
-Bill. Szerintem nem k�ne ennyire t�lz�sba vinned. T�nyleg nincs semmi baja. Megl�tod holnap m�r azt se fogja mondani, hogy picit f�j, mint ahogy most tette, de te nem figyelsz r�.-Frida.
-De �n...
-Semmi de. Ink�bb hallgasuk mit besz�l.-Tom.
-Hol vagy most? Aha �rtem. �s Mikor j�ssz? Ma �jjel?! Ok, de ne ijedj meeg ha addig ezt a t�meget nem tudom kik�ldeni a szob�mb�l. Na ci�.-tettem le.
-Ki volt az?-Bill.
-Tes�m.-�n.
-Mit mondott?-Eszti.
-Ma j�n haza este.
-Hol van?-Anna.
-Tal�ld ki! Nem lesz neh�z.-�n.
-Karcsika?-Tom.
-Telibe!-�n.
-Aztaaaaa ehhez sok �sz kellett.-Frida.
-Mi�rt? Ha egyszer van.-Tom.
-Tudjuk, tudjuk.-Frida.
-Nemhiszed?-Tom.
-Ezt most t�nyleg k�rded?-Frida.
-Nan�!
-Nem h�t!
Ez �gy ment m�g v�g�l ki tudtam k�ldeni mindenkit. Lekapcsolt�k a villanyt. Megel�geltem az �gyban l�tet �s a nagy s�t�ts�gben �s s�ri cs�ndben(mivel m�r mindenki aludt) m�szk�ltam a szob�ban. Csengettek. Lerohantam �s kinyitottam. Mindezt nagyon halkan. Biank�t betess�keltem a sz�leink szob�j�ba, mivel az �v�be Frida aludt. �n meg visszamentem a saj�tomba. L�pteket hallottam. K�zeledett �s egyre csak k�zeledett. A szob�m ajtaj�hoz �rt. Bev�gtam magam az �gyba, �szre ne vegy�k, hogy j�rk�ltam, mert akkor ha Bill f�l�be jut, h�h�h�h���� ink�bb r� sem gondolok. Benyitottak. F�lszemmel figyeltem a szem�lyt. Igaz, nem l�tsz�dott, hogy ki az, de �n att�l m�g felismertem. Bill volt. Megn�zte �gyban vagyok e. K�b� �gy f�l �r�n kereszt�l m�g bent volt, azt�n � is ment aludni. A k�vetkez� nap csak az este t�rt�nt valami, amit soha sem fogok elfelejteni.
-Nemsok�ra j�v�nk.-Frida.
-Hova mentek?-Tom.
-Bev�s�rolni.-�n.
-Mehet�nk?-Bill.
-Ne akarjatok mindig vel�nk menni minden nap.-Frida.
-J�lvanna!-Tom.
-Akkor �gy b� k�t �r�n bel�l itthon lesz�nk.-�n.
Az utc�n csak egy-egy helyen �gtek a l�mp�k. A legt�bb helyen s�t�t volt. Semmit sem lehetett l�tni. Mi is �pp egy ilyen helyen j�rtunk.
-Mikor �r�nk m�r ki err�l a s�t�t helyr�l?-Frida.
-Nemtudom. Gondoltam, hogy nem erre kell j�nni-�n.
-�n is, de nem nagyon ismerem a helyet.
-�n sem, pedig itt lakom.
S�t�ltunk tov�bb. Azt�n m�r csak azt vett�k �szre, hogy k�t alak l�p el�nk �s teljes erej�kb�l �tni kezdenek minket. Egy k�rh�zban �bredtem fel.
-Fel�bredt?-n�v�rke.
-Igen.-�n.
-A bar�tn�je m�r fenn van. Tudna mondani egy telefonsz�mot, melyen kereszt�l rokont vagy bar�tot tudunk �rtes�teni, hogy itt vagy?-n�v�r.
-Persze.-�n �s ledikt�ltam Eszti sz�m�t.
Otthon....
-Hol vannak m�r?-Bill.
-Nyugi, biztos m�r hazafele tartanak.-Tom.
-Nem...nem �rzem, hogy baj van. Azt mondt�k, hogy k�t �r�n bel�l itt lesznek.-Bill.
-Biztos taxit h�vtak mert s�t�t van.-Anna.
-Pont ez az s�t�t van.-idegeskedett tov�bb.
-Ringringringringring....-telefon.
Mindenki r� figyel.
-Ki telefonja cs�r�g?-Bill.
-Az eny�m.-Eszti.
-Vedd m�r fel!-Bill.
-Hallo?-Eszti.
-J� napot. Eszter?-n�v�r.
-Igen. Kivel besz�lek?
-A ....... k�rh�zb�l h�vom. K�t bar�tn�je van bent. Nemr�g hozt�k be �ket. Betti �s Frida, ha nem t�vedek.
-Kik?-Eszti ezzel lerakta.
-Mi t�rt�nt? Mondd m�r!-Bill aggodalmasan idegeskedve(�rtelmesXD).
-Bettit �s Frid�t...-vette komolyra a hangj�t, de megcsuklott.
-Mondd m�r! Mi van?-Bill.
-Nemtudom mi miatt, de most ebben a k�rh�zban vannak.-Eszter �s �tny�jtott Billnek egy cetlit.
-Gyertek!-Bill.
-Ok.-mindenki.
A k�rh�zban......
-Megtudn� nek�nk mondani, hogy azt a k�t l�nyt akit nemr�g hoztak be hol tal�ljuk? Melyik terembe?-Tom m�r kb olyan idegesen, mint Bill.
-Persze. 48-as teremben vannak. Az intenz�ven.
-Hol?!-Bill.
-Menjenek. Azt viszont ne felejts�k el, hogy egyszerre csak egy l�togat� mehet be hozz�juk.
Az agg�d� t�rsas�g ezt meg sem hallva rontott be a terembe. �n nem de Frida m�r mag�n�l volt. �n is, csak most visszaaludtam.
-Tom?-Frida.
-Frida! Azthittem, hogy m�r nagyobb a baj.-Tom.
-�gy is el�gg�. Legal�bbis, ahogy azt nekem a n�v�r elmondta.-Anna, aki az el�bbiekben a n�v�rrel besz�lt.
-Mi t�rt�nt?-Georg.
-Nem eml�kszem.-Frida.
-A legt�bb sebet a feje kapta, persze egy h�t m�lva tal�n m�g erre is eml�kezni fog.-n�v�r.
-Azt ink�bb ne!-Frida, ahogy mag�ra n�z.-Nem akarom tudni mi t�rt�nt. Csup�n csak fel akarok �p�lni.
-Mi is csak ezt k�v�njuk.-Gus.
-Rem�lem ez �gy is lesz, de mi van Bettivel? �n m�g nem l�ttam �bren.-Frida.
-Pedig volt. Csak visszaaludt. Pihen. Neked is ezt k�ne tenned.-n�v�r aki v�gig az ajt�ban �llt.
Kezdtem �bredezni.
-Betti!-rohan mell�m Bill.(Eddig Frida �gya �s az eny�m k�z�tt v�ltogatta hely�t).
-Bill? Te itt? Jah h�t persze...-�n.
-Mi persze?! Mi t�rt�nt? Rem�lem te m�r el tudod mondani.-Bill.
-Ment�nk a j�rd�n. Bet�vedt�nk valami s�t�t helyre ahonnan nem tudtuk a kivezet� utat. Azt�n el�nk l�pett k�t cs�v� �s megvertek. Mindenem f�j.-ny�gtem ki.
-Felismern�d a tettest?-Georg.
-Nemhiszem. Az arcuk el volt takarva, na meg persze f�ny sem volt a zsebl�mp�jukon k�v�l.
K�t h�t m�lva teljesen meggy�gyultunk, a sebeink meg �gy gy�gyultak be, hogy annak maradand� nyoma nem volt. M�zlist�k vagyonk. M�r csak a sok rossz eml�k maradt meg benn�nk. Kienged�s�nk ut�ni napon �jra egyed�l maradtam a h�zban. Most m�r kamer�kkal felszerelve. A t�bbiek megint olyas r�p koncertre mentek. Az es� zuhogott. Az egyetlen amivel lek�thettem magamat, az a dal�r�s volt. A k�t h�ttel ezel�tt t�rt�nt dolgokat �rtam le egy pap�rra. Pont mikor m�r sikeresen megtanultam a sz�veget az akkor hoz��rt dallammal, cs�ngetett valaki. Lerohantam kinyitni. Egy b�rig�zott fi� �llt el�ttem.
-Gyere be. M�g megf�zol.-vezettem a kanap� fel�.
-Mi t�rt�nt veled?-�n.
-Messze lakom innen, nagyon messze �s se kocsim, se buszjegyem, se semmim csak ez a kab�t. R�mszakadt az es�, ahogy mentem haza.-el�g �rdekesen besz�lt. Szerintem nem magyar, de majd kider�l.
-Egy�bk�nt, hogy h�vnak?-�n.
-Dani.
-Magyar vagy?
-F�lig.
-Hogy, hogy f�lig?
-Itt lakom m.o.-n de n�met vagyok. Kint �ltem 10 �ves koromig n�metbe azt�n k�lt�zt�nk ide.
-H�ny �ves vagy?-�n.
-17.-Dani.
-Akkor m�r el�g r�g�ta lakhatsz itt magyarorsz�gon.
-Tudom. Ez id� el�g volt arra, hogy a t�k�letes kiejt�st �s szavakat megk�zel�tsem.
-T�nyleg j� a kiejt�sed. Igaz m�g vannak n�hol hib�k, de egy nem is magyart�l el�g j�. Ugyanolyan j�l besz�lsz, mint akik n�lunk laknak egy ideig. �k is n�metek. Nemtom mikor kezt�k el tanulni a nyelvet, de nagyon j�l besz�lik.-�n.
-Kik laknak itt?-Dani.
-�n, a sz�leim akik �ppens�ggel �zleti okok miatt elutaztak. �s a tes�m.
-�s a vend�gek, vagy akik itt mell�kesen laknak.
-Jah, azok! Ha maradsz...maradni is fogsz! Nem engedlek utadra ilyen �t�letid�ben. Hamarosan meg�rkeznek �s megtudod.
-Nagyon ismer�s vagy nekem, mintha m�r l�ttalak volna valahol.
-Az biz k�nnyen megeshet.
�gy besz�lgett�nk, addig m�g meg nem �rkeztek a t�bbiek. Bill l�pett be el�sz�r az ajt�n �s r�gt�n kisz�rta a cs�v�t aki mellettem �lt a kanap�n. K�rd�n b�mult engem. Le�ltek �k is.
-Szia...sztok.-Frida.
-Sziasztok.-�n �s Dani.
-Hy. Te ki vagy?-Bill.
-Dani a nevem.
-�s mit keresel itt?-Tom.
-Bocs ha zavarok el is mehetek.
-Nem nemaz�rt.-Tom.
-Nagyon messze lakom innen �s mikor s�t�ltam haza fele r�mszakadt az es�. Egyed�l...m�g meg sem k�rdeztem a neved.
-Betti.
-Az a Betti?
-Mire gondolsz?
-Aki fell�pett az �tteremben. �s ti pedig a tokio hotel tagjai.
-Igen.-mindenki.
-�����! Adj egy aut�grammot. L�tsz����������.-Dani nekem.
-J�. Hova?-�n majd el�kapott egy pap�rt. Csod�lom, hogy nem �zott meg a nagy viharban.
-Tibet(y)? Nem is tudtam, hogy ez a m�v�szneved, fed�neved.
-De, de ez az. Ez�rt, ha valaki al��r�st k�r mindig megk�rdem, hogy Tibet(y) vagy Betti. De ha megunom csak annyit k�rdek, hogy T vagy B. A legt�bbsz�r a B-t v�lasztj�k. Na de mindegy.
-T�letek is. Im�dom a dalaitokat.-lelkendezett.
Szerencs�sen t�l lett�nk az al��r�sokon.
-Mond tov�bb.-Bill.
-Mit is?-Dani.
-Egyed�l...? Ott tartott�l.
-Jah igen. Egyed�l Betti engedett be. Nagyon h�l�s vagyok �rte.
-Nem kell. �n �r�l�k, hogy nem sz�rad a lelkemen, hogy hagytam valakit b�rig �zni megf�zni �t�letid�ben.-�n.
-Hol laksz?-Georg.
-Nemtom pontosan megmondani de messze.
-Az�rt t�rd a fejed.-Gus.
-..............(utca, h�zsz�m, v�ros). Itt lakom.
-H�. Az t�nyleg messze van. Az orsz�g m�sik fel�ben.-Anna.
-Sziasztok!-j�tt meg Bianka is.-Ki ez a sr�c?
-Dani vagyok.
-OK. Fent leszek a szob�mban j� Betti?
-Ok menj csak.
-� meg ki volt?-Dani.
-A tes�m.
M�g �gy �jf�lig elbesz�lgett�nk, azt�n �n is felmentem meg mindenki aludni. Dani lent aludt a kanap�n. Nem engedtem haza, majd csak m�snap.
-Bej�hetek?-Bill.
-Gyere.-�n. Le�lt mell�m az �gyra.
-Hogyan j�tt ide?-Bill.
-M�rmint ki?-�n.
-Tudod te!
-Nemtudom.
-De az a sr�c asszem Dani.
-Nem arra, mondtam, hogy nem tudom kir�l besz�lsz, hanem arra, hogy nem tudom hogyan j�tt ide. Annyit tudok r�la, hogy 7 �ve van magyarorsz�gon �s 17 �ves.
-Mi�rt addig hol �lt?-Bill.
-Kint n�metbe.
-Akkor � n�met?
-Aha.
-Mit csin�ltatok m�g mi nem voltunk itthon?
-Besz�lgett�nk.
-Igen ezt ismerem. Biztos?
-Bill! Nem m�szott r�m vagy ilyesmi! Miket gondolsz! Te nem vagy norm�lis!
-Holnap hazavissz�k.
-Rendben. Vigy�tek. De ha lehet ne veszekedjetek. Kik is viszik haza?-�n.
-Mi.
-Mi?
-Aha. Azaz mindenki.
-Benne vagyok. Azt�n elmehetn�nk az �lm�nyf�rd�be.
-Ebben meg �n vagyok benne.
H�rtelen Tom rontott be az ajt�n.
-����! A sz�vbajt hozod r�m!-�n.
-Bocs. Nem tudok aludni.
-�s Frida? Hozz� is bemehetsz.-Bill.
-De � alszik. Nincs sz�vem felkelteni. Csak ti vagytok fenn.
-Meg te.-�n.
-Mi�rt j�tt�l?-Bill.
-Egyr�szt ez�rt. M�sr�sz, mert....-itt meg�llt �s le�lt a m�sik oldalamra.
-Mert?-�n.
-Kital�lt�l m�r egy �j dalt?-Tom. Ez Billt is �rdekelte.
-Igen. Sz�veget �s hozz� dallamot is.
-�nekeldd el!-Tom.
-Nem.
-�s mi�rt nem?-Bill.
-Legal�bb neked lehetne annyi eszed, hogy tudd mindeki alszik.
-De mi nem.-Tom.
-Nem �neklek ilyenkor.-mondtam �s Tom kez�be nyomtam a dalsz�veget.
-Ez az �j?-Bill.
-Aham.-�n.
-Mir�l sz�l?-Tom.
-Olvasd el!-�n.
Odaadtam neki egy zsebl�mp�t, mert nem akartam, hogy a szobavillany �gjen. Az t�l vil�gos. Elolvast�k, azt�n r�m n�ztek.
-Ez...ez...-Tom.
-Sosem olvastam m�g olyan dalsz�veget amelybe ilyen bele�l�ssel �rz�ssel le van �rva, a rossz eml�k.-Bill.
-Ezt is megzen�s�tj�k. �nekeldd el!-Tom.
-De...most? Nem akarom elrontani a kedveteket. Ez egy el�gg� szomor� dal.-�n.
-�n m�r �rtam k�t nagyon szomor�t, de az meg sem k�zel�ti a ti�det.-Bill.
-Mellyek is azok?-�n.
-A vergessene kinder, spring nicht.
-Jah, j� �llmos vagyok.
-�szrevett�k. De �nekeld m�r el.-Tom.
-Nincs mit sz�gyelned el�tt�nk, f�leg, hogy m�r egy sz�mon t�l vagyunk.-Bill.
M�ly leveg�t vettem. Belekezdtem a dalba, melynek v�g�n az ikreknek egy k�nnycsepp csordult le az arc�n.
-�n megmondtam.-�n.
-De akkor is nagyon szomor�, egyben iszonyat j�!-Tom.
-Gyere.-Bill.
-Hova?-�n.
-Le.
-De mi�rt?
-Megpr�b�lom elgit�rozni.
-�n meg megtanulom a sz�veg�t.
-Ilyenkor?
F�l�sleges volt a k�rd�s, mert amint kil�ptem az ajt�n mindenki ott �llt.